- Álmodtam a múlt éjjel, olyan meseszerűt. - szóltam, s mindenki meglepődött. Körém gyűltek, s csendben figyeltek. Várták, hogy hátha bele kezdek. Szaporán szedtem a levegőt, mely oly tisztának hatott. Az enyészet, a pokol kapuja emlék volt csak csupán, s így már síró szekta…